A saját nyelvhez és kultúrához való jog alapvető emberi jog

[vc_row][vc_column][vc_column_text]A Finn – Orosz Társaság honlapján jelent meg az alábbi interjú, amelyben Merja Hannus, Finnugor Népek Világkongresszusa finn koordinátora beszél a finnugor kapcsolatokról, a világkongresszusokról.

A finnugor népek hetedik világkongresszusát Lahtiban rendezik 2016. június 15. és 17. között. Mi a kongreszus célja? – kérdezzük Merja Hannust a Finn – Orosz Társaság főtitkárát.

A legfontosabb, hogy az uráli (finnugor és szamojéd) nyelveket beszélő népek képviselői négy évenként találkoznak egymással. Így a résztvevők hálózatokat alakíthatnak ki, projektumokat valósíthatnak meg és az együttműködés más formáit is kialakíthatják. Az első kongresszus a Komi Köztársaság fővárosában, Sziktivkarban volt 1992-ben, rögtön a Szovjetúnió megszűnése után. Azóta felváltva Oroszországban, Magyarországon, Finnországban és Észtországban rendezték a kongresszusokat. Az előző kongresszusra Magyarországon, Siófokon került sor. Finnországban eddig egy világkongresszust szerveztek, 2000-ben Helsinkiben a Finlandia-házban.

Ez a kongresszus nem tudományos vagy politikai rendezvény. A nyelv, a kultúra és a civil kezdeményezések képezik az alapját. A saját nyelvhez és kultúrához való jog általános és alapvető emberi jog. Az ENSz közgyűlése 1997-ben fogadta el az Őshonos népek jogairól szóló nyilatkozatot. A nyilatkozat kimondja, hogy az őshonos népek közösségként és egyénileg is teljes mértékben igényt tarthatnak az ENSz Alapokmányában és másutt kifejtett emberi és szabadságjogokra. Az őshonos és kisebbségi népeknek a saját nyelvhez és kultúrához való joga fontos része ezeknek az okmányoknak, és ezek lesznek kongresszusunk legfontosabb témái is.

A globalizáció körülményei között kisebb vagy nagyobb mértékben minden finnugor nyelv veszélyeztetett. Ha magunk nem gondoskodunk nyelvünk és kultúránk jövőjéről, mások sem fogják ezt megtenni. Néhány kisebb nyelv már kihalt, másokat ugyanez a veszély fenyegeti. Vannak pozitív példák is, sikeres például az inari lapp újraélesztését célzó program. Az ilyen reményt keltő kis lépések lehetővé tehetik, hogy ezek a nyelvek megőrizzék életképességüket.   Hogy hogyan? – ennek megválaszolása a kongresszusi viták legnagyobb feladata.

Az idén Finnország rendezi a kongresszust. Milyen fontosságot tulajdonít országunk ennek az eseménynek?

A kongresszust fontos fórumnak tartjuk, amely lehetőséget nyújt a párbeszédre a finnugor és a szamojéd népek képviselői között. A kongresszuson nemcsak vitázunk, hanem konkrét együttműködést is kialakítunk és hálózatokat hozunk létre. Ez a finn szervezők számára nagyon fontos. A civil szervezetek és munkatársaik számára tehát a kongresszus fontos találkozóhely. A kongresszus jelentőségét növeli, hogy Sauli Niinistö köztársasági elnök a kongresszus védnöke és ő mondja a megnyitó beszédet is. Maria Lohela a parlament elnöke pedig a záróülésen fog beszédet mondani. A széleskörű érdeklődést mutatja, hogy a kongresszus előkészítésében 22 finn civil szervezet vesz részt. Finnország anyagilag is támogatja a szervezést, az oktatási és kulturális minisztérium fizeti a kongresszusi kiadások nagy részét. Azt gondolom, hogy a Világkongresszus növeli országunkban a finnugor együttműködés és nyelvrokonaink ismertségét.

Mennyiben különbözik a hetedik Világkongresszus a korábbiaktól?

A Világkongresszusok természetesen mindig tükrözik aktuális környezetüket is. Ezúttal a korábbianál jobban akarjuk hangsúlyozni az eszmecsere és a tervezés fontosságát. Protokolláris bevezető előadások helyett nyílt vitát szeretnénk. A nemzetközi helyzet feszült és itt Európában is szankciók és ellenszankciók feszülnek egymásnak. A kongresszus lehetőséget nyújt arra, hogy nyílt dialógust folytassunk a civil társadalom és a kultúra kérdéseiről. Ez fontos a kapcsolatok építése és a pozitív fejlődés elősegítése szempontjából. A kongresszus lényegét a párbeszéd, a kulturális kölcsönhatás és a pozitív, építő együttműködés fogalmai fejezik ki.

A világ politikai helyzete feszült, és a feszültség növekedett Oroszország és az Európai Unió között is. Hogyan befolyásolja ez a Világkongresszus munkáját? Hogyan lehet kiegyensúlyozott párbeszédet folytatni a finnugor témákról?

A kongresszus mindenek előtt a nyelv és a kultúra kérdéseivel foglalkozik. Így a jelenlegi feszült nemzetközi légkörben a kongresszus egyedülálló lehetőséget kínál a kulturális kölcsönhatásra. Ezekben a nehéz időkben különösen fontosak az emberek közötti kapcsolatok és párbeszéd, mert segíthetnek megérteni mások szempontjait. A nyílt és építő párbeszéd nagy jótétemény akkor, amikor a nemzetközi kapcsolatok feszültek. A dialógusnak pozitív fejleményei lehetnek.

Több finnugor nyelvet csak kevesen beszélnek. Ezek megőrzése, illetve életre keltése nagy kihívás. Milyen megoldásokat kínálhat a Világkongresszus e nyelvek beszélőinek?

A finnugor népek beszélőinek száma gyorsan csökken. A finnugor népesség leggyorsabban az autonóm területek határain kívül csökken. Ugyanakkor a finnugor népek egyre inkább központi területeiken tömörülnek és nagy számban költöznek faluról városba. A nyelvek egy része vidéken megmaradt beszélt nyelvként. Gondoskodni kell tehát arról, hogy városi környezetben is fennmaradjanak.

A Finn – Orosz Társaság koordinálja az Óvodai nevelés a finnugor népek körében – elnevezésű projektet. Ennek keretében Oroszországban, egyes területeken kisebbségi nyelvet használó óvodákat alapítottak. Kialakították az óvodapedagógusok hálózatát. Ez folytatja majd az anyanyelvi óvodai tevékenység fejlesztését a projektum lezárulása után is. Az orosz törvények lehetővé teszik az anyanyelvi óvodák működését, ha a szülők ezt kívánják. Fontos, hogy a nevelés megfeleljen a hivatalos előírásoknak.

Egy nyelv fennmaradása szempontjából fontos, hogy a nemzeti nyelv ne a régi idők emlékműve legyen, hanem élő, beszélt és írott nyelv. Az óvodai nevelés lehetőséget nyújt arra, hogy természetesen módon élesszék fel a nyelvet, vagyis a mindennapi kommunikáció eszközeként. Az érintett területek egy részén nincs elég anyanyelvét folyékonyan beszélő óvodapedagógus, ezért nehéz megszervezni a teljes egészében anyanyelvű nevelést. A projekt tanulságaként kimondhatjuk, hogy a nyelv átadása szempontjából fontos egyrészt az adott nyelvi környezetben eltöltött idő hossza, másrészt hogy a pedagógusok sokoldalúan, a gyermek számára érthető módon és a gyermek alkotókészségét támogatva használják a nyelvet. A rendelkezésre álló korlátozott időt is lehet hatékonyan felhasználni. Fontos szempont, hogy a nyelv felélesztése az egész közösség közös ügye legyen.

A Világkongresszuson öt tematikus ülést rendezünk. Közülük a legnagyobb a Folytonosság a finnugor és szamojéd nyelvek és kultúrák elsajátításában és használatában. Ennek első alszekciójában a következő kérdések kerülnek napirendre: oktatási rendszer és oktatási módszerek, óvodai nevelés, a család nyelve; a nemzeti közösségek viszonya az anyanyelvhez; a nyelvek presztízse és státusza a közösségben, revitalizációs módszerek;  két- és soknyelvűség. Ezen kívül szervezünk egy nyílt ülést a Nyelvek és az óvodai nevelés témában. Ezt olyan fórumnak szánjuk, ahol a finnugor nyelvek vezető szakértői és a kongresszus résztvevői felvázolhatják jövendő együttműködésüket.

Lahtiban a résztvevőveket bőséges kulturális program várja. Miből áll ez?

A finnek ebben az évben számos kulturális program közvetítésével ismerkedhetnek meg a finnugor kultúrával. A program már a kongresszus előtt megkezdődik. Májusban indul az országos finnugor repturné. A kongresszus megnyitóján és esti klubjában fellép Ailu Valle számi (lapp) repper és más finnugor művészek. Esti program lesz a lahti szimfónikus zenekar hangversenye Jean Sibelius műveiből. A Vesijärvi-tó partján a kikötőben lezajló finnugor flash-mob eseményen a város lakói is részt vehetnek. Ezen kívül finnugor tárgyú kiállítások lesznek a Sibeliusházban és a városi múzeumokban. Így pl. Meeri Koutaniemi fotókiállítása. A kulturális program még szerveződik és meglepetések is elképzelhetők. A jó időt már megrendeltük.

Tények:

Merja Hannus a Finn – Orosz Társaság főtitkára 1989 óta. A világkongresszusok résztvevője az 1992-es sziktivkari első kongresszus óta. A lahti világkongresszus fő szervezője, a Finnországot képviselő koordinátor és a kongresszus elnökségének tagja.

Mottó: Előre – ha kis lépésekkel is.

http://www.venajaseura.com/blogi/oikeus-omaan-kieleen-ja-kulttuuriin-perustavaa-laatua-oleva-oikeus

 

Finnből fordította: Csúcs Sándor[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

Április 30-ig lehet jelentkezni a VII. Finnugor Világkongresszusra (Finnország, Lahti, 2016. június 15 – 17.)

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Hamarosan lezárul a VII. Finnugor Világkongresszusra történő regisztráció. A június 15 – 17 között megrendezendő kongresszus munkájában az egyes népek küldöttei vesznek részt, a Konzultatív Bizottság által meghatározott kvótáknak megfelelően (a Konzultatív Bizottság a Finnugor Népek Világkongresszusának koordináló szerve). A küldötteket az egyes népek saját maguk választják, a küldöttségek összeállításának módjáról a Világkongresszus nem rendelkezik.

A küldöttek mellett a kongresszus munkájában hagyományosan ún. megfigyelők is részt vesznek. A korábbi kongresszusokhoz képest újdonság, hogy az egyes népek által jelölt megfigyelőkön kívül megfigyelői státusba bárki jelentkezhet

(részletes információ: http://www.lahti2016.fucongress.org/en/registration/terms-participation ).

Magyarország a kongresszuson 40 fővel (20 fő küldött és 20 fő megfigyelő) képviseltetheti magát: a részvétel megszervezése, a delegáció regisztrálása, a szakmai munka koordinálása és a kapcsolattartás a Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezetének feladata.

A küldöttek száma az idei, lahti kongresszuson legfeljebb 288 fő lehet, az alábbi kvótáknak megfelelően:

  • az 50 000 lélekszámot meghaladó népek 20 küldöttet választhatnak (magyarok, finnek, észtek, mordvinok, udmurtok, marik, komik, komi-permjákok, számik és karélok)
  • az 5 000 és 50 000 közötti lélekszámú népek 10 küldöttet választhatnak (nyenyecek, hantik, manysik, vepszék, ingermanlandi finnek, szetuk)
  • az 5 000-nél kisebb lélekszámú népek 4 küldöttet választhatnak (szelkupok, nganaszánok, enyecek, izsórok, vótok, lívek, kvének)

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]forrás: http://www.fucongress.org/vii-kongress/gotovimsya-k-vii-vsemirnomu-kongressu/reshenie-konsultativnogo-komiteta-finno-ugorskix-narodov-o-kvotax-na-vii-vsemirnyy-kongress-finno-ugorskix-narodov/[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

VII. Finnugor Világkongresszus

[vc_row][vc_column][vc_column_text]A VII. Finnugor Világkongresszus a finnországi Lahtiban kerül megrendezésre, 2016. június 15 – 17. között.

A kongresszus fő témája: „Finnugor népek a fenntartható fejlődés felé” (”The Finno-Ugric peoples – towards sustainable development”).

 

A plenáris előadásokon kívül öt szekció szerepel a kongresszus programjában. Minden szekcióban több témáról lesz szó: a néhány bevezető előadás után rövidebb hozzászólások, jó gyakorlatok bemutatása, a résztvevők közötti eszmecsere keretében.  A szervezők célja, hogy a kongresszus, illetve a szekciókban kerekasztal-szerűen folytatott dialógus lehetőséget teremtsen a résztvevők közötti későbbi kapcsolatok, közös projektek, tevékenységek megteremtésére.

A legszélesebb spektrumú az első, nyelvvel, nyelvhasználattal foglalkozó szekció, amely három, párhuzamosan zajló al-szekciót foglal magába, így tehát egy időben nyolc helyszínen tanácskoznak a résztvevők.

 

A szekciók, al-szekciók, illetve témák az alábbiak lesznek:

 

  1. Folytonosság a finnugor és szamojéd nyelvek és kultúrák elsajátításában és használatában

I. alszekció

– oktatási rendszer és oktatási módszerek, óvodai nevelés, a család nyelve
– a nemzeti közösségek viszonya az anyanyelvhez. A nyelvek presztízse és státusza a közösségben, revitalizációs módszerek
– két- és soknyelvűség

II. alszekció

  • szakember-képzés
  • oktatás a vidéki településeken (малокомплектные школы)

III. alszekció

  • kulturális örökség, népi kultúra
  • professzionális nemzeti(ségi) művészet
  1. Finnugor információs térség: fejlesztési lehetőségek

– a nemzeti(ségi) kultúra központjainak munkája – gyakorlati tapasztalatok
– az anyanyelvek és a modern információs technológiák

  1. Állampolgári/Civil közösség és hatalom

– együttműködés a különböző szinteken: tapasztalat és gyakorlat
– a civil szervezetek intézményei, gyakorlati tapasztalatok, finnugor ifjúsági szervezetek

  1. Gazdaság és környezet

– fenntartható gazdasági fejlődés – őshonos népek és az üzleti világ
– fenntartható turizmus (ökológiai és etnikai turizmus)

  1. Demográfiai és migrációs folyamatok. Régi és új diaszpórák.

– demográfiai helyzet
– egészséges életmód és sport, nemzeti sportágak[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

„Szkítiától Lappóniáig”

[vc_row][vc_column][vc_column_text]

„Szkítiától Lappóniáig” – emlékkonferencia Domokos Péter tiszteletére

2016. január 21-22.

 

Az ELTE BTK Finnugor Tanszéke emlékkonferenciát rendezett a 2014-ben elhunyt Domokos Péter tiszteletére. Születésének 80. évfordulója alkalmából tisztelegtek a kisebb uráli népek irodalomkutatásában iskolát teremtő tudós, kiváló tudománytörténész előtt, emlékeztek a tanszéket csaknem egy évtizeden át irányító, megbecsült professzorra, sokak feledhetetlen tanárára.

Program

2016. január 21. 14.00‒16.00 Kerekasztal-beszélgetés a mai finnugor irodalmakról

Moderátorok: Eva Toulouze és Salánki Zsuzsa.

2016. január 22.

9.00‒9.15    Köszöntő, üdvözlések (Klima László)

9.15‒9.40    Voigt Vilmos: 150 éves volt a Kalevala…

9.40‒10.05    Szíj Enikő: Szkítiától Lappóniáig ‒ Lappónia és a lappok magyar érdekű mai kutatási témaként

10.05‒10.30    Bereczki András: Észtország geopolitikai helyzete Csekey István műveiben

11.00‒11.25    Fodor István: Domokos Péter a finnugrisztika komplexitásáról

11.25‒11.50    Eva Toulouze: Domokos Péter és a finnugor irodalmi mozgalom

11.50‒12.15    Pusztay János: Finnugor irodalom vagy finnugor nyelvű irodalmak?

12.15‒12.40    Klima László: Jókai és a finnugor rokonság

13.40‒14.05    Domokos Johanna: Hogyan írjunk finnugor irodalomtörténetet?

14.05‒14.30    Ljudmila Kirillova ‒ Alekszander Jegorov: Domokos Péter: Az udmurt irodalom története c. művének orosz fordítása a tudománytörténet tükrében

14.30‒14.55    Dyekiss Virág: A finnugor eposzok nyomában

14.55‒15.20    Pomozi Péter: „Vigye el a kutya, egye meg a fene!” ‒démonikus négylábúak és az etimológia

15.20‒15.30    Zárszó (Klima László)

16.00‒18.00 Domokos Péter kedves verseiből ‒ kulturális program fotó- és könyvkiállítással a terített asztal mellett[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_media_grid element_width=”6″ grid_id=”vc_gid:1456832433621-a034fa8b-bf0b-6″ include=”180,179″][/vc_column][/vc_row]